Tetten ért idők, időtlen terek, csavart tükrökben

Keresztes Dóra és Orosz István kiállítása

            Középkori eredetű kis házak összeépítéséből, reneszánsz elemeket tartalmazó, zegzugos pincéjű, háromszög alaprajzú barokk palota, melyet akkori olasz tulajdonosaitól vásárolt meg egy Esterházy-gróf, földszintjén megannyi-féle kis üzlet, emeleti termeiben múzeum. Nem idegenvezetői város-kalauz ez, de kevés épület lehetne alkalmasabb egy olyan tárlat megrendezésére, mint amelyet a Keresztes Dóra - Orosz István művész-házaspár rendezett a győri Múzeum főépületében, az Esterházy-palotában. Az impozáns terekben szépen rendezett tárlaton egyedi és sokszorosított képgrafikai sorozatok, anamorfikus rajzi installációk, könyvillusztrációk, plakátok, formázott fa-síkkompozíciók és animációs filmek révén a vizuális kultúra sokféle szegmense kerül bemutatásra, helyenként részletes és élvezetes kiegészítő-magyarázó műleírásokkal.

A fal helye(tt)

A Convoy Berlin című kiállítás, Csikász Galéria,
Művészetek Háza, Veszprém

  

     Talán többen is egyetértünk abban, hogy önmagában nem a legszerencsésebb dolog és legkreatívabb szempont azonos lakóhely alapján összegyűjtve szerepeltetni művészeket. De abban még többen egyetérthetünk, hogy vannak városok, amelyek intenzív légköre, kedvező, ösztönző közege tarka, vonzó és meghatározó centrumokká teszik őket. Az utóbbi években Berlin szerzett ilyen, egyre erősödő pozíciót magának a művészeti világban: ma a képzőművészek egyik európai Mekkájaként páratlan hírnévnek örvend, s míg a kilencvenes években csak a „bennfentesek” ismerték fel a városban rejlő lehetőségeket, mára egyre többen helyezik élet-és alkotóterüket ide.    

Alapkérdésekről feketén-fehéren, kéken

Szöllősi Tibor kiállítása a Raiffeisen Galériában
(Balkon, 2011 / 11.)

A táblakép tárgyi – anyagi, szellemi – mivoltára, a festészet mibenlétére, alapkérdéseire is reflektáló kiállítás egy bank terében (galériájában) már önmagában is figyelmet érdemlő dolog a kétezer-tízes évek elején. Szöllősi Tibor festményei a Raiffeisen Galéria mészkő-natúr fa társítású (és egyben ritmust adó) horizontális falsávjai közegébe helyezett fehér felületeken singulus vagy trinus tractusokként szembesülnek egymással és a szemlélővel. Racionális szerkezetekként, de érzelmi-érzéki tartalmakkal és metódusokkal felépülő festmények, szűk mezsgyén mozgó színvilággal és formavilággal. Legalábbis első benyomásra.

A hétköznapok természetrajza

Szentgyörgyi József rajzaihoz
(Műhely, 2011 / 3)

Sokféleképpen juthatunk hiteles vallomásokhoz kis hazánk utóbbi évtizedeinek mikéntjéről, ha úgy tetszik hétköznapjaink természetrajzáról. Ki-ki táblázatokba, lexikonokba, celluloidra vagy immár digitális pixelekbe, szóval igen különböző anyagokba gyúrja, mások levélbe-naplóba, lírába vagy lantba terelik, avagy konyha-és kocsmaasztaloknál osztják meg, öntik ki élményeiket, tapasztalataikat. A krónikások egyik legfontosabbika a képíró – ahogy szláv és indián nyelvek némelyike mondja szó szerint is. Szentgyörgyi József is ilyen mániákus jegyzetelő. Klasszikus indíttatású, de folyton megújulni tudó és akaró, expresszív festő és ilyen grafikus is. ...

Térhajlamok

Góra Orsolya, Székely Annamária és Zsemlye Ildikó 
Térhajlatok című kiállítása

 
    Nem kell túlságosan tájékozottnak lenni napjaink és a közelmúlt hazai képzőművészetében, hogy kijelenthessük, a tér, az épített környezet sok fiatal alkotó számára kitüntetett szereppel bír. Térszimpátiát is írhattam volna tehát, de ez túlságosan leegyszerűsítő materiális-fizikális megközelítés lenne. Spirituális, intellektuális és metaforikus térhasználat, amit a most együtt kiállító három művésznő művel, sőt, a tér feldolgozása, átdolgozása, átélése zajlik a szemünk előtt és e folyamatba mi is beavattatunk. ...