dec.ember, először ember nélküli helyekkel, az elmaradt világvége előtt ugyanis szép senkiföldjés képekre találtam apósom régi családi negatívjai szkennelgetése, re-habilitálása, reinkarnálása közben. Aztán veszprémi kiállításnézés havas-esős-ködös ólomszínű atmoszférában Eszterrel. A tél amúgy nálunk idén december 23-a délelőttjére esett. Közben karácsony, dec.ember(fiai), boldog karácsonyt!

... hely lettünk, bizarr szeglete a világnak, ahol néha nehéz megtalálni az adventet, rideg és sötét hírek nap mint nap, művészetre telepedés, azaz "Feketedés", rövidülő nappalok, köd, sár... Ránk sötétedik? Világvége, ugyan, bár régóta rendesen dolgozik rajta az emberiség, de ki kell azt még várni. Ránk fér egy kis karácsonyi fény, fiat lux. Rájöttem, rámjött, hogy csak fénnyel (szellemi munkával) tehetünk a sötétség ellen, úgyhogy meló (festés, írás). Meg béke.

Nagy lemaradást (nem) behozva, de legalább áthidalva, őszi heteim, hónapjaim, havaim, néhány (fény)képsorozat néhány darabján keresztül, fények-árnyak, részek-egészek Győrben, Baranyában, műteremben, új melók is, októberem, novemberem.

 szeptembervégi napos nap Farkasgyepűn (Bakony), erdő, tó, még családi szálak is

szeptemberi napok, fények, kettőezertizenkettő, nem is írok ennél többet, mert talán a(z általában tök rövid) szöveg miatt nem nézitek meg (elegen), pedig