Hát végülis ezek eléggé számítanak, ebből "építkezem", a mindenféle értelemben jó és szép helyek, helyzetbe hozott-érdekes, megragadott színek, felületek. Eezekben már - az olvasatomban - minden fontos benne van: élet, intimitás, szent és profán, születés, élet, pusztulás, meg mittomén...

 A nyáriasan meleg, száraz napok után egy-két hűvös, esős nap jött, aztán megint kánikula. Minden kell, sok izgalmas ellentétből, sajátos ellentmondásból áll össze a világ, szép, hamvas születés, szép, rusztikus enyészet...

Ha "csütörtököt mond" (vagy ír), borúlátó magyar egyből valami rosszra gondol, aztán van (volt) nagycsütörtök, szerelemcsütörtök (nekem mindegyik az, van egy nagy szerelmem, Eszter és három kicsi, a lányaim). Most meg volt egy szép napfényes májusi cstvrtek (a cseh így mondja)...

Rékánk május eleji lett volna, ha hat nappal előbb nem dönt az érkezés (indulás) mellett. Bár egy újszülött fantasztikus gyors változásait már két nagyobb lányunknál nyomon követhettem, hálisten semmi (senki) sem ismétlődik, így most nap mint nap az újdonság élményével gyönyörködhetek babánk alakulásában. Különben is tavasszal eddig még egy gyerekem se született...

Megint sok kihagyással, mutatok én itt néhány ilyen-olyan fotót (is), de a lényeg úgyis az, hogy hétfőn délben megszületett harmadik lányunk, Réka! 51 cm, 3,38 kg, szőkés hajpihék...