Verőfényes nagyszombati kirándulás a Vértesbe, úgymint Majk, Kőhányás, Vérteskozma, Várgesztes - persze mindez nem gyalog, de kisebb-nagyobb sétákkal, piknikkel...

 A győri (csonka) kálvária stációinak részletei, sajátos tükröződéseikkel. A kétezer éves történet tizennyolcadik századi szobrok fragmentumain, a ma reflexióival. Figurális-absztrakt passió...

Neheztelek magamra. Nagyon régen csináltam naplóbejegyzést. Tél volt az utolsó blogolásomkor - ejnye Imre - most a tavasz jövetelét próbálom néhány képpel összefoglalni. Tavaszi szél vizet áraszt, tényleg van egy kis belvíz és áradás. Egyébként sokminden történt, kevés fotó született, de azért íme néhány...

 Mint már jeleztem, itthon vagyok, ígérem, a mostani lesz (egy időre biztosan) az utolsó római naplóbejegyzés, bár kint élő ismerősöm írta, hogy ideje lenne visszamennem, mert megjött a tavasz, mások a fények. Maradok, de egy képsorral, afféle poste-restante, egy-két fontos dolgot mutatok még Rómáról, ha tetszik, ha nem. Múlt heti egyik vírusos-lázas estémen tétova mozdulattal - ami ottkint sose fordult elő - egy jól előkészített képmappát sikerült eltüntetnem a Tevere-szigetről (lehet, hogy tényleg vissza kéne menni?).

 Nem a legművészettörténetibb oldala következik Rómának, bár ők a szolgáltatásokat is egy két évezredes, művészi igényű dologként művelik.
Meg írok végre néhány dolgot a mai rómaiakról, ami nyilván más olasz helyekre is igaz....