> errefelé, így februárban, nincs hó, de legalább sár van

(nincs fehér, de legalább kék van) :

két kék cölöp két ívvel

ettől még sétálni lehet, gondolta a család és sétált

(pl. a város-széli Rába-parton) :

 ×

> errefelé, így februárban, nincs tél, de fánk(unk) van...

bizony, nem kutyaszar ez itt alább, hanem csöröge / forgácsfánk-variációk

tálalva egyértelműbb:)

saját baracklekvárunkkal, hmm:)

×

 > így februárban, egy kis fotó-sorozat a nemsokára ötéves Rékánkról

(a kellékekre és öltözékre senki nem beszélte rá) :

×

> így februárban (is) újabb és újabb (vagy újra meg újra) jó részletekkel lep meg a külváros...

 (a tábla alján nem a PÁPA szó lekopott ékezettel, hanem PAPA, de hogy itt mit jelent, nem tudom)

...és a műtermem...

...sőt, a belváros is

(sajátos hangulatot árasztó régi szobrász-műteremház, a bontás előtti pillanatokban) :

×

×

> így februárban, a tanítás mellett festészeti, grafikai (rajz, szerigráfia, hidegtű), tervezőgrafikai melózás párhuzamosan

> így februárban, megjelent egy - egy írásom az Új Művészetben, meg egy rólam, az igazán jó lett, Bartók Imrétől (november-decemberi kiállításomról)

> így februárban a rendszeres futások (ajánlom mindenkinek) mellett még rendszeresebb evezések (ajánlom mindenkinek) persze csak ergométeren, fitt is vagyok piszkosul:)

×

> így februárban, ukrán válság-forradalom-tél-űzés-és elnök-űzés...

[ 19-én email-váltás P. M. ukrán kolléga-haverral, ő éppen Olaszországban a feleségével, írja hogy amikor elment, "még úgy látszott, nagyjából minden rendben lesz, most megint nem" meg "bízik a győzelemben és hogy nem lesz több erőszak". Hát sajnos lett, mint láttuk. Mostanra talán győzelem is, de vajon pontosan mi jön eztán? Pavlo egyébként orosz származású, nagyon jó, mondhatni világhírű-világjárt művész és Harkivban él vagy élt sokáig, tizenhárom éve találkoztam vele először és ezt írtam róla, háát, nem sok minden változott azóta a témaválasztásaiból ítélve...]

Ezt a sorozatomat neki ajánlom, Ukrajnára gondolva:

> hát így, februárban ...